Sydneyben általában nincs sem olyan meleg, sem olyan hideg, mint Budapesten.  Annyit viszont biztonsággal álítjatunk a sydney-i időről, hogy fagy soha nincs, még a leghidegebb téli hajnalokon sem. Elméletileg előfordulhat az, hogy szélcsendes helyeken vékony jégkéreg nő a tócsákon, de ez valóban ritka dolog.

A nyári délidő sem igazán meleg, nincsenek igazi kánikulák, bár az előfordul, hogy a kontinens belsejéből száraz, forró szél jön és rövid időre - egy, esetleg két napra - akár 35 fokra is felviheti a hőmérsékletet. Indiaiaktól hallottam, hogy a Nap itt más, mint a trópusi Indiában. Ott meleg, itt pedig inkább szúró a fénye. Valóban, az Európában tapasztaltakkal is így vethetném össze. Itt a nap mintha világosabban, szikrázóbban sütne. A meleget és az esetleg előforduló hideget is jobban el lehet viselni, mint az európai nagyvárosok betonkatlanaiban. Az ausztrál városoknak csak egy igen-igen kicsi hányada, a city, az ahol nincs minden ház előtt és mögött zöld kert, árnyas fákkal, öntözött pázsittal. Mindenütt másutt, a nagy- és a kisvárosokban egyaránt, kertvárosi elrendezésűek a lakókörzetek. Az ausztrál hagyomány a negyedholdas (majdnem pontosan 1000 négyzetméteres) telek, azon egy 100-300 négyzetméteres családi házzal. Nagyon zöld, nagyon szellős a város. Árnyas fák alatt pedig könnyebb kibírni az esetleges 30 fokot.

A tél Sydneyben olyan, kb. mint egy nagyon jól sikerült magyarországi szeptember vége - október eleje. Mindig süt a nap, soha nincs fagy, nincs hó. ( télen virágzó wattle a képen )

A tavasz olyan, mint a májusvég, a nyár pedig olyan, mint a nyár. A tenger egész évben alkalmas a fürdésre, még télen is lehet látni hullámlovasokat szép számmal. Legalább 5 hónapon át a legpuhányabb alakok is bátran bemerészkedhetnek a vízbe. Sok lakókerület egyenesen a fövenyes strandra néz.

Az ősz még mindig kellemesen meleg, a magyar augusztus-véghez hasonló. A helyi növényzet örökzöld, de a mérsékelt égövi fák sem hullatják még ilyenkor a leveleiket, inkább csak a tél végén. Gyakori, hogy tavasszal már újak sarjadnak, holott a régi még le sem hullott teljesen.

Általában süt, sőt ragyog a nap. A csapadékmennyiség a számok bizonysága szerint nagyobb ugyan, mint Budapesten, az esős idő mégis ritka és rövid. Jön egy felhő, leesik az eső, kiderül és már vége is az egésznek. A tartósan borult idő szerencsére nem gyakori.

A környezet az európai viszonyokhoz képest csodálatosan tiszta. Még Sydney belső kerületeiben is jobb a levegő - visszalátogatók szerint - mint Magyarország legtisztábbnak számító hegyvidékein. A kellemes időjárásnak kellemes következményei is vannak. Egész évben van friss gyümölcs és zöldség, lényegében változatlan árakon. A prímőr itt ismeretlen fogalom.

Nem kell kabátot, csizmát húzni, kevesebbe kerül az öltözködés. Ha nem esik az eső, akkor minden nap kirándulóidő van. Mivel nincs hó, nem kell sózni az utakat, tehát a kocsikat sokkal kevésbé bántja a rozsda. Nincs fagy, nem kell számolni a felfagyással majd az egyenetlen olvadással járó veszélyekre az építkezéseknél. Nem szükséges mély alapokat ásni, elég egy betonlap, sőt a régebbi házak lényegében alap nélkül készültek. A vízvezetéket elég csak bekaparni egy ásónyom mélységben, nem fog télen megrepedni. A vízóra ott ketyeg a pázsiton, a kert sarkában, nem egy másfél méter mély fagymentes aknában.

Olcsóbb az építkezés is, itt egy négyzetmétert kevesebből építenek meg, mint Magyarországon. Fűteni alig-alig kell, lényegében csak a rosszul tervezett, szigeteletlen házakban, azokban se sokat. Kémények nincsenek, csak a nagyon régi épületekben.

Ahogy haladunk északnak, szubtrópusiba majd teljesen trópusiba vált az éghajlat. Többen is érdeklődtek az iránt, hogy nem előnyösebb-e pl. Brisbane-be költözni, mert ugyan a város kisebb, az időjárása mégis kárpótol a különbségért. Háááát, én éltem egy évet Brisbane-ben és elmondhatom, hogy ott a meleggel már meg kellett küzdeni.

Arrafelé legalább 6 hónapos a nyár, az embernek folyton arra kellett ügyelnie, hogy ne mozogjon túl gyorsan, ne sétáljon a tűző napon, nyisson ki ajtót-ablakot és egyáltalán, tegyen meg mindent, hogy elkerülje a túlhevülést.