Történetileg Ausztrália igen jó példája annak, hogy az ember sose tanul a hibáiból. A kontinens európai értelmű és szemszögből definiált története már jó régen, még az európai középkorban kezdődtek, mikor a tudorok biztosra vették, hogy van egy „Ismeretlen Déli Föld” (Terra Australis Incognita), mert ellensúlyoznia kell az északi féltekét. A XVI. századtól tudatos keresés indult „Lefelé”, mely keresés végül deklarált eredménnyel a következő évszázad elején, holland hajósok munkájának köszönhetően, a földrész (északi csücskének) felfedezésével ért véget. Még egy évszázad és kontinentális verseny alakult ki az új földért, melyet végül az angolok nyertek, így vetett horgonyt 1770. – ben Cook kapitány Endeavour nevű hajója a későbbi Sydney várostól nem messzi öbölben.

Természetesen, innen egyenes út vezetett a terület „hasznosításához”, mely az első időkben valóban börtönszigetként funkcionált, de csakis a legelsőkben. Ugyanis elég hamar brit, majd a XIX. – tól európai kivándorlás vette kezdetét. Ennek magyar vonatkozása is lett: Sydneyben 1830-as években egy erdélyi testvérpár jól menő ékszerüzletet vitt; sőt, egy másik magyar üzletember olyan sikeres volt, hogy még saját nevével hitelesített pénzt helyettesítő érméket is vert, melyet széles körben elfogadtak (ld.: Egedy Gergely: Ausztrália története; Aula Kiadó; 2000; Budapest).

Amikor aztán kitört az aranyláz, a XIX. Sz. közepén, kalandorok és telepesek tömege érkezett a hatalmas országba, mely ekkor még Anglia feltétlen uralma alatt állt. Újabb magyar vonatkozású adat, hogy az 1870-es években lezajlott mezőgazdasási világválság előtt/után az ausztrál gyapjú és gabona a magyar exportnak hatalmas konkurense volt a világpiacon, mert nagy mennyiségben, jó minőségű és olcsó volt.

1901-ben létrejött a mai napig fennálló Ausztrál Államszövetség. Mikor aztán a század első harmadában az „Anyaországi kapcsolatok” gyengülnek (westminsteri statútum) Ausztrália öles léptekkel indul el azon az úton, mely oda vezetett, mi ma is: kicsit európai, kicsit amerikai, kicsit ázsiai, de mindenképp összességében ausztrál.

Katonai szempontból története szintúgy érdekes (ld. Canberra, War Memorial – Hadtörténeti Múzeum). Anglia oldalán már az első időktől fogva hadban állt, például a búr háborúban. Az első világháborúban több lényeges fronton, csatában részt vettek az európai hadszíntéren. Az első, saját területüket veszélyeztető harcukat a második világháborúban, a minimum regionális abszolút hatalomra törő Japánnal szemben vívták. De (békefenntartóként) részt vettek Koreában, Vietnámban stb. (Mindezekről bővebben a fent említett intézményben!).

Amint arról már szó esett, „saját” bennszülött népességükkel nem tudtak mit kezdeni sokáig. Ami a bevándorlást illeti, már Ausztrália ajtajaira is az van kiírva: „Bocs, megtelt!”. Nem lévén túl sok édesvízforrásuk, kiszámolták, mekkora népességnövekedést bír el a víztartalék a kontinensen, és ebbe már nemigen fér bele sok bevándorló. Viszont ásványkincsekben szinte kimeríthetetlen, amit a magas környezettudatosság miatt nagyon modern körülmények között, a környezetet alig károsítva termelnek ki. (Az egyik legkurrensebb szakma ma is a bányamérnökség.). Kanada mellett az egyetlen olyan ország, mely épp annyira károsítja csak környezetét un. negatív externáliákkal, amennyit a saját ökoszisztémája még fel tud dolgozni.